Cívishír: – Gratulálok, ontod a gólokat!

Siska Pálma: – Köszönöm, igyekszem! Mostanában jól jön ki a lépés, sokat vagyok a pályán és jól játszanak meg a társak. Egy átlövőnek az is fontos, hogy jól kiszolgálják, vagy éppen zárjanak előtte.

Cívishír: – Ha így termelsz továbbra is, nehéz lesz itt tartani!

Siska Pálma: – Nekem a Loki a mindenem, nem akarok máshová szerződni!

Cívishír: – Ősszel szinte mindenkit megkörnyékeztek. Téged is hívtak?

Siska Pálma: – Nem, de akkor sem mentem volna, ha hívnak. Én itt akarok játszani sok-sok éven át, én itt nevelkedtem, nekem ez az otthonom, nem vágyom én sehová. Még másfél évig köt a DVSC-hez a szerződésem, de szerintem annak lejárta után nem esik majd nehezemre hosszabbítani.

Cívishír: – Most, hogy a csapat mögé állt az önkormányzat, fellélegeztetek?

Siska Pálma: – Azt hiszem, igen. Bevallom: én nagyon rosszul éltem meg az őszt, amikor szinte minden hétre jutott egy távozó. Nem láttuk a folyamat végét, csak tétován szemléltük az eseményeket. Nagyon örülünk, hogy megoldódni látszik a probléma.

Cívishír: – Neked akár jól is jöhetett a változás, mert így előléptél a harmadik sorból.

Siska Pálma: – Kétségtelen, hogy ennyi lehetőséget nem kaptam volna, ha nincs a klub kálváriája, és a meghatározó játékosok nem mennek el. A bajnokság előtt úgy számoltam, hogy a sima meccsek végén kapok majd lehetőséget, és nem mondom, hogy most csalódott vagyok, amiért sokkal többet játszom.

Cívishír: – Legfeljebb a pénz miatt lehetsz csalódott. Megkapjátok az elmaradt jussotokat?

Siska Pálma: – Nem tudom, erről még hivatalosan nem esett szó.

Cívishír: – Ezek szerint nincsenek megélhetési gondjaid.

Siska Pálma: – A szüleim még gondoskodnak arról, hogy ne legyenek. Otthon lakom, mindent megkapok, nekem csak a kézilabdára kell koncentrálnom.

Cívishír: – A genetikától is sokat kaptál. Mennyit is?

Siska Pálma: – 182 centi vagyok, azt hiszem.

Cívishír: – Átlövőnek tökéletes!

Siska Pálma: – A női mezőnyben igen. Egyébként tényleg jók az adottságaim, de azért még a játék minden elemében sokat kell fejlődnöm. Vili bá’ sokat foglalkozik velünk egyénileg is. Nekem például a cselezés a gyengém, elsősorban abban kell sokat javulnom.

Cívishír: – Azért én megdicsérlek: szépen lősz!

Siska Pálma: – Érzem én is, hogy van lövőerőm, de remélem, lesz még nagyobb is. Egyébként nem csak szeretek lőni távolról, hanem merek is. Amikor kell, akkor elvállalom.

Cívishír: – Mondd csak, naponta hányszor kérik el a telefonszámodat az udvarlók?

Siska Pálma: – Akadnak érdeklődők. Fontos, hogy mennyi?

Cívishír: – Konkrétan nem, csak feltételezem, hogy egy szép, csinos, profi sportoló lány jó parti.

Siska Pálma: – Sokan megkörnyékeznek, de engem momentán csak a kézilabda érdekel. A csapattársakkal nagyon jó a kapcsolatom, együtt járunk bulizni, szórakozni, a fiúkra már nem jut idő.

Cívishír: – Ha mindenetek a kézilabda, akkor zárjuk is azzal! Elcsíphető az 5-8. hely az alapszakaszban?

Siska Pálma: – Elméletileg igen, de nagyon nehéz dolgunk lesz. Fontos lenne behúzni a szombati, Dunaújváros elleni mérkőzést idegenben. Nagyon készülünk a mérkőzésre, reméljük, sikerül. Mivel rengetegen elmentek, szinte egy új csapatot kell építeni bajnokság közben, egyszerűen mindenre kevés az idő, mert a meccsek futószalagon jönnek. Én belülről azt érzem, hogy ebben a csapatban nagyon sok van!

Cs. Bereczki Attila

Forrás: civishir.hu