Kézilabdás szerepvállalásom kezdetén azt mondtam székfoglalóm alkalmából, hogy a vállalt 7 évből beáldozom az elsőt olyan szempontból, hogy kitapogassuk határainkat, lehetőségeinket a csapat szempontjából, valamint az én korlátaimat is felmérjük. (Persze bizonyos helyezést, eredményt már ebben az évben is elvárva!)

A lelátóról jöttem, s azt sosem állítottam, hogy első pillanatban mindenre megmondom és megtalálom a tutit. Pozitív dolgok mellett sok-sok negatívval is szembesültem az elmúlt hónapok során, aminek csak egy része jött kívülről, hiszen házon belül is értek meglepetések. Ott hibáztam, hogy ezeket mind szóvá kellett volna tennem, orvosolni a problémákat, de helyette csak gyűjtöttem magamban azokat a történéseket, amik nem tetszettek.

Félre ne értsetek, hogy Botond hibáiról írok itt rébuszokban, mert a játékosok sokkal nagyobb részben hibásak a kialakult helyzetért. Sajnos más megoldás nem kínálkozott, mint edzőt cserélni, amitől azt várom, hogy felrázza a csajokat, mindenki csipkedi majd magát, s behúzzuk a 2. helyet – a jövőnk érdekében is!

Gellén András