Szalai Babett (4 kép)

– A legtöbb szurkoló tudja rólad, hogy a nyáron Győrből érkeztél, de semmi mást. Mikor és hol kezdtél kézilabdázni?

– Körmendi vagyok, az ottani iskolában kezdtem kézilabdázni 10 éves koromban. Először kapus voltam, aztán belső posztokon játszottam, de egy idő után a szélső lett az igazi posztom. 12-13 éves koromban leigazolt a Körmendi Dózsa MTE. 14 éves koromban vitt el a Győr, s ott is lettem középiskolás, kollégiumba kerültem. Végigjártam a szamárlétrát, s az elmúlt bajnokságban a felnőttek közt is bemutatkozhattam az NB1-ben.

– Miért jöttél el Győrből?

– Győrben nagyon erős a keret, kevés játéklehetőséget kaptam volna. A fejlődésem érdekében váltottam, s jöttem el az ország másik végébe.

– Miért pont Debrecen?

– Bakó Botond látta a meccseimet a Junior-EB-n, és ő csábított ide. Volt edzőm is ösztönzött rá, hogy jól döntsek.

– Hogyan fogadtak a debreceni lányok?

– Azonnal befogadtak, nagyon jó közösség alakult ki. Főleg a fiatalabb játékosokkal sokat járunk ide-oda edzésidőn túl is, például Pácz Vikivel nagyon jó barátok lettünk. Mindig együtt megyünk ebédelni is.

– Te már mint junior-válogatott érkeztél a DVSC-hez. Hosszabb távon mik a céljaid a kézilabdában?

– Jövőre a junior-vb-re szeretnék menni a válogatottal, stabil NB1-es játékos akarok lenni, s végül a felnőtt-válogatottban is meghatározó szerepet szeretnék betölteni.

– Suli?

– Győrben jártam egyetemre, de most átmenetileg felfüggesztettem tanulmányaimat.

– Sokkal messzebb kerültél családodtól, hogy viseled el hiányukat?

– Amikor meccsek vannak, akkor nem tudok hazamenni, néha egy hónap is eltelik, amíg látom családomat. Anyukám viseli legnehezebben debreceni létemet. Így ikertestvéremet is ritkán látom, aki szintén kézilabdázott. Van egy bátyám is. Apukám önt belém lelket, mivel ő is sportoló volt. (Magyar válogatott kosárlabdázó, s bajnok a Körmenddel.) Ő látja át igazából a helyzetemet.

– Szerelem?

– Barátom Körmenden él most is, elég nehezen viselem a hiányát. Sokat beszélünk telefonon, de ez csak nem az igazi.

– Hova várod a Lokit a bajnokság végére?

– Az első helyre! Furcsa lesz számomra a bajnoki döntőben az ETO ellen játszani Győrben! Számomra mindennél fontosabb, hogy sikeresen szerepeljünk!

– Úgy legyen! Minden vágyad teljesüljön úgy a kézilabdában, mint a magánéletben is!

dvsckezilabda.hu