Igazából az engem nem érdekelt, hogy a szövetség 150 milliós hiányát miként kellene megoldani, annál inkább az, hogy a marketingből, médiajogokból miként lehetne többet kipréselni a "cirkuszt" szolgáltató csapatok részére. Ennek tényleg úgy kellene működni, hogy mi egyik oldalon invesztálunk X forintot, a másik oldalon pedig fizetnek: szurkolók, tv-k, hirdetők: mert a kézilabda egy nagy, érdekes és megfelelően megfizetendő felület. Talán tényleg szép jövő elé nézünk!

Utána felvetődött az új sporttörvény, ami már "kissé" árnyalta ezt a szép új világot. A Tatabánya képviselője felvetette, hogy az egy éve lebegtetett sporttörvény milyen károkat okozott a csapatoknak, mert még a meglévő szponzorokat is elbizonytalanította: a támogatást visszatartották, s várták az új törvényt, ami egyre csak csúszott, s olvadt, mint a fagyi.

Vetési Iván Úr szerint mi vagyunk a hibásak, mert nem kommunikáltuk le a mecénásokkal, hogy a szponzoráció teljesen más, mint az adóból adható rész, mert azt igazán már az állam adja, az őt illető adóból. Persze a magyar nem hülye, a szponzor is számol: ebben a gazdasági helyzetben inkább az adóból ad, mint a saját zsebéből! Így a csúszással a csapatok a két szék közé estek, ez aztán a szívás!

Közben részleteket is hallhattunk az új törvényből, amiben a csapatokat üzemeltetők nyakába varrták a beléptetőrendszereket, kamerás megfigyelőket, szurkolói kártyákat, tehát újabb meg nem térülő kiadásokat.

Azt is megtudtuk, hogy az egy hét múlva megszavazandó új sporttörvény KÖTELEZŐVÉ teszi az EKHO-t a részünkre. Vanyus Úr próbálta ecsetelni, hogy az EKHO megnövekedett költsége már most terhel minket, 5-10, 20 (ekkor rám nézett), akár 50 millió forint (ekkor magukra gondolt) további terhével, s az új törvényből esetleg befolyó 5-10 (20?) millió ezt nem kompenzálja!

Vetési Úr erre már nem mondott semmit, hanem összepakolt, s elment.

A beírásomnak azért adtam a "MATEK" címet, hogy egy kicsit számoljunk. Sok csapat titkolózik, pedig számolni mindenki tud, hogy mennyi lehet a költségvetése. A DVSC sosem titkolta (az én vezetésem alatt), hogy kb. 200 millióból gazdálkodik immár második éve, de a következő bajnokságban is így lesz.

A 2010-es 31 milliós adófizetési kötelezettségünk az EKHO miatt megy fel 50-55 millióra. Sokan írták, hogy milyen jó ez a formula, de a 12 éve használatos és elfogadott arculatátviteli szerződések 6-10%-os jutaléka után 20+15% adót kell fizetnünk. Mivel a játékosok nettó pénzre szerződnek, így a kifizetett 100 ezer nettó forintot 117.647-re kell bruttósítani, ebből fizeti a klub a 20+15% sarcot. A játékosnak juttatandó százast így már a klub 41 % adóval fejeli meg, amire jön még az első 94 ezer forint (emelt minimálbér) egyéb közterhe.

A DVSC-nek egy átlag 500 ezer forintos játékosa így már több mint 50 százalékos közteherrel megnövelt összegbe kerül.

Többször leírtam, hogy ezen kívül milyen értelmetlen és nevetséges adókat fizetünk egy NEM NYERESÉGORIENTÁLT, a KÖZ JAVÁRA működtetett csapatnál. Közel 30% adó a semmire, tényleg elfogadhatatlan!

Eddig nem volt szó a DVSC finanszírozásáról. 2009-ben, 2010-ben cégem, a KORVEX Kft. volt a fő mecénás. Mivel cégem pénzügyi vállalkozás, 1-es az adószáma, így az átszámlázott pénzek áfáját (25%) kapásból buktam.

Idén már mint Gellén András finanszíroztam a LOKI-t, a tavaly 20%-al leadózott pénzemből. Mivel térítés nélkül adom csapatomnak a támogatást, az állam részére további 10% illetéket kell fizetni. Tehát az én oldalamon is keletkezik 30% adó! Azért csak 50 százalékos az elvonás az össz után, mert mindig a csökkenő pénzből vonják a következő részeket, így az eredeti összeg "csak" 50 százaléka megy el az államnak!

Ez elfogadhatatlan, mert a kézilabdára ténylegesen elköltött minden forintot (így vagy úgy) még hasonló mértékű adóval fejelünk meg az állam részére, ami sosem fog megtérülni az új sporttörvény által, még megközelítőleg sem. Ez a hihetetlen nagy elvonás még akkor sem lenne indokolt, ha a csapatok döntő többsége nyereséges lenne, de ennek közelében sem vagyunk!

Nálam az EKHO-val borult ki a bili: mivel nem növeljük/nem akarjuk növelni a költségvetést, így ez nekünk két jó játékos elvesztését jelenti, mert az árukat elviszi a szemét apeh. A DVSC 2010-ben és most is úgy tudott 2., BL-indulást érő helyen végezni, hogy hosszú kispaddal versenyzett. Ez így volt a Vác ellen, s volt most a Fradi ellen is, amikor pedig egy hajszálon múlt a mi győzelmünk. Viszont Magyarországot képviselve a BL-ben már jóval kisebb eséllyel indulunk, mert sportszerető kormányunk újabb terheket vágott a nyakunkba, amit úgy nyomnak le a torkunkon, hogy ez milyen jó nekünk: tegyük össze a kezünket!

Rövidebb lesz a kispadunk, ha sikerül is a főtáblára jutás, ott már a feneketlen költségvetés finanszírozása miatt semmi esélyünk sem lesz, legfeljebb jókat kirándulunk.

Remélem, a sajtó ezen visszafogott cikkemet is átveszi, mert soraim fényében tényleg ne várja el senki, hogy én finanszírozzam meg a válogatottban szereplő játékosok bérét, közterheit. A politikusok ne nézzenek már ennyire hülyének minket, mert ilyen terhek mellett ki fog utánpótlást nevelni, válogatottakat kitermelni?

Legutóbb azt írtam, hogy most jönnek a durvább módszerek! Ha nem változik ez a helyzet, akkor a DVSC olyan módszerekhez folyamodik majd, ami lehet, hogy büntetőpontjaiba kerül, de akkor bíróságon keresi igazát, s nem nyugszik, amíg meg nem találja!

Gellén András