Valljuk be, kicsit megijedtünk a nyári játékos elvándorlás során. Néhányan még sokkot is kaptak. Megannyi kérdés vetődött fel: miért mentek el, ki jön helyettük, mi lesz a csapatunkkal?

A balszélső poszton biztosra vettük Juhász Gabi maradását, s amikor kiderült, nincs egyezség, sietve mindenki balszélsőt akart igazolni. S aztán, egy váratlan fordulattal szerződést kapott a sajátnevelésű, az első osztályban addig kevés lehetőséget kapó Szilágyi Ágnes.

Még a legrutinosabb szurkolók sem gondolták, milyen jó húzás volt ez. Ági jött, látott, s elkezdett játszani. A felkészülési meccseken remekül, a bajnokságban – kevesebb szerepet kapva – megbízhatóan.

Nem nehéz észrevenni játékában azokat a jeleket, amelyek a nagyon tehetséges játékos jellemzői. A legszembetűnőbb számomra a hihetetlen érzéke a helyzetbe kerülésre. Szélsőink közül talán ő fordul le védőjéről a legügyesebben.

Technikailag sokoldalú, s nem szenved önbizalomhiányban sem. Persze, vannak még hiányosságok, erősödnie kell, védekezésén is van mit csiszolni, de ezek természetes velejárói a jó játékossá válásnak.

Öröm, hogy van jövőképünk. Látjuk, milyen tehetségeink vannak, s könnyen megjövendölhető, milyen csapatunk lesz, ha Nonóék Pálmával és Ágival együtt igazán beérnek.

Ágit kérdeztem, s Ági válaszolt nekünk. Vidáman, természetesen, ahogy az egy LOKI játékostól elvárható.

Szilágyi Ágnes - balszélsönk

– Egy „komoly” dolgot szeretnék mindjárt az elején tisztázni veled: melyik az igazi hajszíned? S melyik áll neked jobban? :))

– Az eredeti hajszínem a barna, amilyen most is. Sokaknak jobban tetszik így, de vannak, akik a szőkére szavaznak. :)) Mindkettőt szeretem!

– Szilágyi Ágnes. Tanuljuk, ízlelgetjük a neved. A játékod bizonyos elemei a szintén balszélső Szántó Annáét idézi. Hallottad a nevét?

– Persze, hogy hallottam. Örülök, hogy így gondolod, de szerintem kicsit túlzás még hozzá hasonlítgatni. :))

– Csendben, halkan érkeztél az ifiből, illetve a másodosztályból. A felkészülési meccseken viszont bátran, vagányan játszottál, az élvonal ellen. Ilyen egyszerű a váltás?

– Egyáltalán nem egyszerű a váltás…Teljesen más a játék ritmusa, nem könnyű átszokni, de szerencsére kezdem megszokni.

– Amíg ilyen tehetséges fiatalokat tudunk elővarázsolni a LOKI cilinderéből, addig nem fáj a fejünk a csapat jövőjéért. De te már a jelenben gondolkozol, ugye?

– Igen, szerencsére vannak tehetséges fiataljaink, de a tehetség magában nem minden! Remélem, ebben az évben be tudjuk bizonyítani, hogy lehet a fiatalokra is számítani! :))

– Gyors, bátor, harmonikus mozgású, ügyes balszélső. Színes lövő repertoárral: tud ejtésből, de tud erőből is gólt lőni, ismeri a hosszút, meg a rövidet is. Kihagytam valamit is a jó oldalaidból?

– :)) Köszönöm szépen. Volt és van kiktől tanulnom! Bíró Imi bá sokat segít a lövő technikánk tökéletesítésében.

– Nekem a legjobban mégis az tetszik a játékodban, ahogyan felismered a helyzetet, s ahogyan tudsz improvizálni. Csak kevesek tulajdonságai ezek. Kézilabdával a hónod alatt születtél?

– Majdnem azzal születtem. Édesanyám is kézilabdázott Komáromi Ákosné Éva néni kezei alatt, tőle örököltem sok mindent.

– 2005 óta vagy „jegyzett” játékos, azóta játszol a DVSC női kézilabdacsapatában, valamilyen szinten. A hajdúnánási meccsek segítettek a fejlődésedben?

– A tavalyi évben nagyon sokat fejlődtem mind Vili bá edzései, mind pedig a Hajdúnánáson eltöltött egy év miatt. Szinte minden meccset végigjátszottam, ezzel az önbizalmam is nőtt, így a játékom is jobb lett.

– Erősségeidről már beszéltünk, de mik játékod gyengéi? Mit mond Vili bá, miben kell elsősorban fejlődnöd?

– Úgy gondolom, sok mindenben kell azért még fejlődnöm.

Mindenképp erősödnöm kellene kicsit. Szélről pedig nem csak cselből kellene helyzetet elvállalnom, és a lövő kezemmel ellentétes irányú cselemen is van még mit csiszolni. :))

– Milyen az edződ? Jól kijöttök egymással? Tényleg, hogyan vélekedsz Vili bácsiról?

– Szerintem Vili bácsival egész jól kijövünk egymással, az elején nehéz volt megszokni a ’kemény’ hangját, de most már tudom, hogy ha kiabál, azt is csak azért, mert jót szeretne nekünk. :))

– Miért éppen kézilabdázol? Végül is, tornázhatnál is. :)) Hogyan kerültél éppen ebbe a sportágba?

– Kisebb koromban több sportágban is kipróbáltam magam. Úsztam, atletizáltam, de a kézilabda fogott meg igazán. Az egyéni sportágak nem vonzottak túlzottan. Anyukám testnevelő tanár, miatta kezdtem kézilabdázni, mint ahogy azt már pár sorral feljebb említettem. :))

– Gondolom, szüleid maximálisan támogatták eddigi pályafutásodat. Sokat köszönhetsz nekik? Beszélnél róluk is röviden?

– Igen, ez így van. Sajnos édesapám fél éves koromban autóbalesetben elhunyt, de nagyszüleim és anyukám szívesen járnak ki a meccseimre szurkolni! Édesanyám testnevelés-földrajz szakos tanár Kabán, és van egy bátyám is, aki szintén a Lokiban focizik.

– Hol tanultál eddig, s melyik iskolába jársz jelenleg? S mik a terveid a tanulmányaidat illetően?

– Általános iskolába Kabán jártam, utána az Irinyi János Gimnáziumban tanultam sport tagozaton, jelenleg pedig a debreceni Tanítóképző Főiskolán tanulok informatikus könyvtáros szakon.

– Jól tudom, hogy debreceni vagy? Szereted ezt a várost? Hol laknál szívesen, ha nem itt?

– Igen, debreceni vagyok, de 14 évig Kabán laktam. Nagyon szeretem Debrecent, ideköt minden (család, barátok, kézi, suli). Jelen pillanatban nem tudnám máshol magamat elképzelni Magyarországon belül. Természetesen külföldön szívesen laknék valamilyen tengerparton!! :))

– Mivel töltöd a szabadidőd a legszívesebben? Szoktatok bulizni? Van barátod?

– A kevés szabadidőmet szívesen töltöm a pályán kívül is csapattársaimmal, Pálmával, Nórikával… A családommal is szívesen járok moziba, vacsorázni, vásárolni, esetleg meccset nézni.

Bulizni nagyon ritkán szoktunk menni a meccsek és az edzések miatt. Barátom jelenleg nincsen, nemrég lett vége egy négy éves kapcsolatomnak.

– Mi a legnagyobb kívánságod a jövő évet illetően? Mikor lennél elégedett?

– Szeretnék egy sikeres, sérülésmentes évet zárni jó játékkal, és nagyon örülnék, ha a bajnokság mellett a KEK-ben is tisztességesen helytállnánk.

– A szurkolói vélemények megoszlanak arról, hová érhetünk a bajnokság végén. De ti, játékosok, nyílván jobban érzékelitek az erőviszonyokat. Hol a helyünk, szerinted?

– Ez egy fiatal csapat, össze kell még érnie, de én remélem, hogy a 2-5 helyen végezzük. Ehhez csapatként kell küzdenünk! Bízom abban, hogy a szurkolók és a nézők kitartanak mellettünk!!

handball